Traumatikus életeseményeink, mint például egy válás, egy szeretett személy elvesztése vagy akár egy természeti katasztrófa átélése olyan stresszt jelenthet számunkra, amely zavart okozhat a mindennapi életünkben. Akut stressz zavar esetén az eseményt követő 1 hónapon belül jelentkeznek a tünetek és általában 2-4 hétig tartanak, míg a poszttraumás stressz-zavar hetekkel vagy akár hónapokkal később is jelentkezhet és évekig fennmaradhat rémálmok, szorongás, az eseménnyel kapcsolatos kontrollálhatatlan gondolatok formájában.  A poszttraumás stressz-zavart, valamint annak lelki és fizikai tüneteit számos pszichológiai kutatás vizsgálta, de viszonylag új keletű a traumák előnye iránti tudományos érdeklődés.  A 90-es évek közepén látott napvilágot két amerikai pszichológus által kidolgozott elmélet, miszerint a traumát követően gyakran élhetünk át pozitív változást. Bár az elképzelés, hogy az életkihívásaival szembesülve növekedést élhetünk át nem új, hiszen vallási és spirituális hagyományoknak régóta részét képezi a szenvedést követő jellemfejlődés, de a klasszikus és modern irodalomnak is gyakori témája a jelenség.

A vizsgálati eredmények alapján a traumát átélt személyek nagyjából egy-két harmada él át poszttraumás növekedést. Az emberek erre való képessége viszonylag stabil szintet mutat életük során,  de két személyiség jellemző valószínűbbé teszi a pozitív változást. Az extrovertált személyek a traumát követően aktívabban keresnek külső kapcsolatokat, segítséget, míg az új tapasztalatokra nyitottabb egyének hajlamosabbak felülvizsgálni hiedelem rendszerüket és módosítani azt, így segítve elő a fejlődést. A kutatások során megállapították, hogy a nők gyakrabban élnek át poszttraumás növekedést, valamint azt, hogy az életkor is befolyásoló faktor lehet. A 8 évnél fiatalabb gyermekeknek még nincs meg a szükséges kognitív képességük a növekedés megtapasztalásához, de a kamaszok és fiatal felnőttek, akik már képesek világképüket meghatározni nyitottabbak az ilyen változásokra. 

A poszttraumás növekedés változást hozhat kapcsolatainkban, erősítheti azokat, de abban is segíthet bennünket, hogy jobban tudjunk kapcsolódni közösségekhez. Hatására énerőnk növekedését érezhetjük, új lehetőségeket ismerhetünk fel és életünkkel is elégedettebbek lehetünk. Bár a poszttraumás növekedés következtében életünk pozitív irányban változhat, fontos megjegyezni, hogy ez nem jelenti azt, hogy a traumával való megküzdés során nem fogunk szenvedést átélni.

Az üzleti környezet egyre komplexebb és egyre több kihívást támaszt az ott dolgozók felé, ami  ugyan növelheti a céltudatosságot, de stresszt és túlterheltséget is okozhat.  A változásokkal való megküzdés,  a szükséges döntések meghozatala növekvő nyomást jelent a vezetők számára, de a folyamat során megfeledkeznek egy nagyon fontos erőforrásukról, az intuícióról.

„Az intuitív agy szent ajándék, míg a racionális agy hűséges szolgáló. Egy olyan társadalmat alkottunk, ahol a szolgálót tiszteljük és közben elfeledkeztünk az ajándékról.„ /Albert Einstein/

Mai modern társadalom a racionális elmét hangsúlyozza és nagyon kis jelentőséget tulajdonít az emberi megérzésnek. Sőt, sokan tabuként kezelik az intuíciót, pedig az valójában kiegészíti a racionális döntés hozatalt. Ezt alátámasztja számos pszichológiai kutatás, amelyek szerint legjobb döntéseink megérzéseink által befolyásolva születnek meg. Ha a vezetők megtanulják erőforrásként használni az intuíciót, nehéz időkben erős szövetségesre számíthatnak általa, nemcsak a munkahelyen, hanem a magánéletben is. A szomato-pszichoterápiás fókusz módszer ezt a folyamatot segíti, hogy hozzáférjünk intuíciónkhoz, ami aztán értékes inputot ad a döntéshozatal és a stratégiai tervezés folyamatában. A Gendlin által kidolgozott fókusz módszer alapgondolata, hogy a testben, a zsigerekben van a problémáink megoldásának kulcsa, csak tudni kell figyelni a belső jelzésekre. A fókuszolás során egy finoman összehangolt beszélgetés zajlik  az intuíció és az intellektus között.  A vezetők ily módon kapcsolatba lépve intuíciójukkal meglátják azokat az alapvetően új információkat, amelyeket figyelmen kívül hagytak volna, mivel azok a racionális agy számára nem voltak érthetők. A módszer kidolgozása óta számos kutatás látott napvilágot. Bebizonyosodott, hogy nem csak a döntéshozatalban hasznos, hanem támogatja az autentikusabb vezetői képességek kialakulását, javítja a társas kapcsolatokat és csökkenti a stressz szintjét. A fókuszolás egy új készséget ad a vezetőknek, amellyel növelhetik személyes és vezetői hatékonyságukat a mai kihívásokkal teli üzleti környezetben.

Somogyi Angelika

 A fókuszolás alapjairól korábbi blog bejegyzésemben olvashat.

Következő fókusz tréningről itt tájékozódhat.

Emlékeink, életünk története nem csak az agyunkban tárolódik, tudatos és tudattalan lelki folyamataink egész testünkben megőrződnek. Lelki problémáink, nehézségeink nagyrésze a testünkben is megjelenik valahol. A szomato pszichoterápiás módszerek erre a testi bölcsességre támaszkodnak. A testünkkel való terápiás munka során a sejtszinten tárolt információkhoz eljutva dolgozunk problémáink megoldásán, régi sérüléseink feldolgozásán. Erre a folyamatra alapoz Eugene Gendlin által kidolgozott fókusz módszer is, amely alapgondolata, hogy a testben, a zsigerekben van a lelki helyzetünk megértésének kulcsa, csak tudni kell figyelni a belső jelzésekre.

A fókuszolás gyökerei az 50-es évekig nyúlnak vissza, amikor Gendlin a pszichoterápiás folyamatok hatótényezőt kutatta. Arra volt kíváncsi mitől függ, hogy egy terápia sikeres vagy sem.  Megállapította, hogy sem a terapeuta személye, sem az általa alkalmazott módszertan, sem pedig a terápiás kapcsolat minősége nem garantálta a pozitív kimenetet. A terápia sikerességét a kliens saját élményeihez való kapcsolódás képessége határozta meg döntően. A kliensek viselkedésének, belső történésekhez való kapcsolódásának tanulmányozása során „fedezték fel” a fókuszolás módszerét, majd ezeket célirányossá és taníthatóvá tették a Gendlin által kidolgozott speciális instrukciós formulán keresztül. A fókuszolás folyamata a probléma belső, homályos testi érzetét teszi fókuszba, ezért lett a módszer neve fókusz. A módszer gyakorlása során a lelki elakadásainkkal dolgozunk, amiket Gendlin egy patakban lévő keresztbefordult rönkhöz hasonlít. Azzal, hogy kapcsolódok hozzá, hogy foglalkozom vele már tovább segíthetem a folyamatot.

A szomato pszichoterápiás folyamatokra jellemző élményközpontúság a fókuszolásra is jellemző. Racionális szinten nem feltétlenül tudjuk, hogy mi történik, nem biztos, hogy egy értelmes történet formálódik majd az élményből. Annak ellenére, hogy az élmény gyakran szimbolikus marad, a folyamattal mégis egy lépéssel közelebb kerülhetünk a vágyott belső állapotunkhoz.  A testi élmények tudatosításán keresztül a szervekre kivetült érzelmek jobban megismerhetővé válnak, megérthetők lesznek a mögöttük meghúzódó okok. A folyamat lehetővé teszi a tudatos hozzáférést, ahhoz, ami gyakran tudattalan vagy csak félig tudatos, mert a legtöbb ember nem tudja, hogyan férjen hozzá. 

A fókuszolás folyamatában kapcsolatot veszünk fel saját belső, testi tudatosságunkkal. Az ily módon átélt érzet egy probléma testileg érzett jelentése, amely a fókuszolás során átkerül a testből az értelembe. Az átélt érzet (felt sense) a fókuszolás központi fogalma, ami arra vonatkozik, hogy egy adott probléma vagy helyzet hogyan érződik, milyen a zsigeri leképződése.  Egyszerű példa erre, ha megkérdezzük magunktól: Hogy érzem most magam? Majd önmagunkra, testi érzeteinkre figyelünk. Egy körvonalazatlan, homályos testi érzés jelentkezik, ami nem érzelem és nem csak érzés, mert van tényszerű része is, amit szavakkal nehéz leírni. Testi érzéseivel sok ember képes kapcsolatot felvenni, de a kérdés az, hogy az érzést követően mi történik ezekkel a zsigeri érzésekkel.  Amikor a fókuszolás során kapcsolatba lépünk ezekkel a gyomortájéki érzésekkel megváltoznak, testi váltás (body shift) történik, ami egy megkönnyebbülést hoz a fókuszolónak. A fókuszolást eredetileg egy terápiát előkészítő eszköznek dolgozták ki. Maga a folyamat, a tudattalan tartalmak felszínre kerülése hasonlít, ahhoz, amikor egy dinamikus terápiás folyamatban feldolgozódnak, érthetővé, tudatba integrálhatóvá válnak.

A fókuszolás, a testben érzett élmények megfigyelésének képessége velünk született, így könnyen elsajátítható. Lépésről lépésre irányítja figyelmünket a testünk folyamataira, amelyen keresztül személyes élményeink, emlékeink, érzéseink tudatosulnak, hozzásegítve bennünket azok megértéséhez. Ez a mindannyiunkban ott rejlő testi bölcsesség a tudás korlátlan forrása, ami probléma megoldás képességét adja, segít a tudatosságon és az önirányítottságon keresztül elérni az egyéni beteljesülést.

Somogyi Angelika

Következő fókusz tréningről itt tájékozódhat.